Régi és új versek

Saját versek amik a szívemől szólnak, kevenc versek csodás íróktól

Gondolsz-e rám?
 
"Amikor az este otthon egyedül talál
Az ablakon kinézel, de semmit sem látsz
Mondd gondolsz-e rám?
Mikor a napok léggömbjéből az idő elszivárog
És elfelejtett szavak után nem fordulsz már vissza
Mondd gondolsz-e rám?
Megteszel mindent, úgy teszel mintha élnél
Órádra nem nézel, elrohansz mielőtt sírásra görbülne szád.
Mondd gondolsz-e rám?
Mit elvettél magadtól nem kapod ajándékba vissza
Imád az égbe, hallgatásod a Földre száll.
Mondd gondolsz-e rám?
S mikor tavasszal nyílnak az erdei virágok
Magadat a tükörben oly öregnek látod
Mondd gondolsz-e rám?
Tested áruként a holnapnak kínálod
És napról-napra árulod el titkaid másnak
Mondd gondolsz-e rám?
Mikor szerelmes kutyák vonítanak az éjben
Te egyedül gömbölyödsz fészkedben
Mondd gondolsz-e rám?
Pedig várod, hogy az élet újra rád találjon
De legbelsőbb titkaid nem érti új barátod
Mondd gondolsz-e rám?
Egyszer majd tudod, szép lesz újra minden
Nem lesz hiba a dalban, nem lesz hiba a versben
Igaz lesz minden szó, a csókok szívhez érnek
S a madarak messzi délről, lassan hazaérnek
S én várni foglak, mert várni kell arra, aki nem jön el
A fáradt éjszakában, tudod álmatlan a csend
De hajnalban a derengés új reményt üzen
Éhes madár a reggel, az emlék megpihen
Akit az éjjel vártam, nem jön ma sem el."
 
 
Csillagok
 
Ha átmégy tüzeken, hola beton sem véd meg
Ha semmi lett a ház, az ágy is semmivé lett
S magad maradsz, magad, és a korom belep-
A rom díszt félre, túl félénk társak, ahogy
Megközelítenék az izzó tűzmagot
Tekinteted hová mereng?
 
Tekints belülre. Ott a végtelen előtted
Hű királyságod el nem veszi senki tőled
Az a páncélod, és az a föladatod.
Bár szakadék ölén fetrengsz, s nem nyúl ki kéz
Sehol-sehol--nekeg világít az egész
Égbolt és mind a csillagok.    ( Emil Boleslav Luca)
 
 
Szeretlek
 
"Szeretlek, szeretlek, szeretlek,
Egész napkutatlak, kereslek,
Egész nap sírok a testedért,
Szomorú kedves a kedvesért,
Egész napcsókolom a testedet,
Csókolom minden percedet." (Szabó Lőrinc)
 
 
Szeress, ne kérdezz....
 
"Ne félj kinyílni:
Szabadabb leszel csak,
Minden porcikáddal gazdagabb
Nem is velem, de a világgal."  (Ilyés Gyula)
 
 
"Férfi és nő.
Hogyan is érthetnék meg egymást
Hisz mindketten mást akarnak
A Nő a férfit a Férfi a nőt"  (Karinty Frigyes)
 
 
Szetetet költözött a Földre
 
Pihe-puha hópihe száll
Súlya alatt görnyed a fagy
Szárnya vidáman csap, virágot ér,
Fiatal még e nyárról maradt.
Sok suhanó kristálycsillag
Magából szobrot farag.
Boldog mert itt van újra
Örömünnep, beköszön...
...egy év, egy nap, egy perc, egy hó-nap.
Vártam rád, hűvös szellő...vártam!
De miért?...Hogy itt lehessek!
Itt lerakkedden, szerdán
Advent szülinapján, fe van még több ünnep!
Várj csak; a Szeretet!
A szeretet nem ünnep csak egyszer egy évben?
Egy nap, kétmap...mindjárz három.
Óh...csak három?
Egészévben mit ünnepelsz?
Névnapot meg egyebeket?
Minden Hétfőn örülhetek
Szerdánként szárnyra kelek
Pénteken is ezt teszem
Szombat-vasárnap, ha felébredek
Én akkor is örülhetek
A kedd, csütörtök hova lett?
E két nap el nem veszett
Én akkor is szeretek!
Eltelik a három nap
A három hónap is elhagy
Tovább megyek, mit éreznek és vágyakoznak az emberek.
Én néha fázom és hodeg vagyok
De szetetni nagyon tudok
Egyszer aztán a sok kicsi pihe-puha hópihe
Beborított mindent, s gondolt arra,
El nem olvad, ünnepel!
A szeretet költözött a Földre.    (St. Martin)
 
 
Milyen jó lenne nem ütni vissza
 
Mikor nagyokat ütnek rajtunk
Milyen jó lenne nem ütni vissza
Se kézzel, se szóval
Világítani a napvilággal
Eloltani az éjszakával
Szólni a gyávaság szavával
De sose ütni vissza.
...                                      (József Attila)
 
 
Miért hagytál el, hogyha kívánsz?
 
Igaz-e, hogy érezlek most is
Amikor messzíre vagy tőlem?
Miért hagytál el, hogyha kívánsz,
Ha bennem lehetsz csak ünneplőben?
 
Miért nem csókolsz, ha úgy esik jól?
Miért fáradnak el a rohanók?
Miért rág szú--módra szét a tenger
Karcsú viharra teremtett hajót?...
 
Tudom, hogy jössz majd. Úgy esel belém,
Mint szép, szikrázó mennykő a tóba!
De megégetnők-e a világot,
Vonagló lángokként össuefonódva?
 
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
Birnál-e nézni, ha én is belelátnék?...
Ó asszony, te balga, te bolond
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék.     (József Attila)
 
 
 
 
 Nem én kiáltok
 
Nem én kiáltok, a föld dübörög,
Vigyázz, vigyázz, mert megőrült a sátán,
Lapulj a források tiszta fenekére,
Simúlj az üveglapba,
Rejtőzz a émántok fénye mögé
Kövek alatt a bogarak közé,
Ó rejtsd el magad a frissen sült kenyérben
Te szegény, szegény.
...
Barátom, drága, szerelmes barátom,
Akár borzalmas, akár nagyszerű,
Nem én kiáltok, a föld dübörög.    (József Attila)
 
 
 
Oly kedves, tiszta, szép vagy...
 
Oly kedves, tiszta, szép vagy
Akárcsak egy virág
Elnézlek és a szívem
Halk bánat járja át.
 
Kezem fejedre tenném
Eskedlőn, hogy az ég
Tartson meg így örökre
Te kedves, tiszta, szép.    (Henrich Heine)
 
 
 
"Tavasszal menj ki a szabadba
Hol friss patak suttog szaladva
Kergetve az est szellőjét
Mely virágnak illatával
És a csalogányok dalával
Fut a mezőben szerteszét.
Míg mosolyogva néz le ránk
A csillagok, s a hold sugara
S ha patakzajjal s a madarak dalávak
Virág illattal, csillag--, s hold sugárral
Ifjú lelked megtelik,
Eredj haza s aludjál reggelig
És amit ekkor álmodol, jót, szépet
Adja meg mindazt a jövendő neked."     (Petőfi Sándor)
 
 
"Az életcél a boldogság, de elébb
Fáradni kell, hogy ezt a célt elérd
Úgy ingyen ahhoz senki sem jut el,
Ahhoz nagyon sok, mindenféle kell.
A becsülettől soha el ne térj
Sem indulatból, sem pedig díjért!
Szeresd híven felebarátaidat
Ne vondd föl közted, s más közt a hidat!
A hon nevet, a drága szent hazát
Szívednek legtisztább helyére zárd!"     (Petőfi Sándor)
 
 
"Az élet tengerében
Két örvény van:Szív és Ész.
A kettőnek egyikében
A jobb ember könnyen vész.
Az Ész ezen bajt okozó
Ezt el lehet kerülni
A Szív mint hogy ragadozó
Könnyű benne elmerülni"     (Kisfaludy Sándor)
 
 
Szerelem
 
Ha sírsz nappal, nyögsz éjjel,
Mert nagyon szerelmes vagy:
Próbálkozz éhezéssel
És bujaságod elhagy,
S ha nem segít e módszer,
Úgy izzadj, rohanj, dolgozz,
Az idő is jó gyógyszer,
Mert feledtet és oldoz,
De hogyha a konok vágy
Tovább kínoz, nem enged:
Marad az öngyilkosság
Hatékony ellenszernek.    (Krátész)
 




Weblap látogatottság számláló:

Mai: 2
Tegnapi: 2
Heti: 2
Havi: 198
Össz.: 936

Látogatottság növelés
Oldal: Vegyes versek
Régi és új versek - © 2008 - 2018 - magan-versek.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

Adatvédelmi Nyilatkozat

A HuPont.hu ingyen honlap látogatók száma jelen pillanatban:


▲   Laptop 1 Ft-ért? Regisztrálj most! - Vatera.hu
X

A honlap készítés ára 78 500 helyett MOST 0 (nulla) Ft! Tovább »